Dr. Györkös Péter nagykövet hozzászólása a Magyar-Német Barométer bemutatása kapcsán
A Nézőpont Intézet és a Konrad-Adenauer Alapítvány a közelmúltban mutatta be a 2022-es magyar-német barométert (https://nezopont.hu/bemutattak-a-magyar-nemet-barometer.../). A számok sokat mondanak. Ezekből az alábbiakat tartom – ha kissé önkényesen is – kiemelhetőnek:
A németek 59, míg a magyarok 56 %-a van pozitív véleménnyel a másikról. Ha visszagondolunk a „hőskorszakra”, 1989-1990-re, akkor kétségtelenül erősen negatív fejleményeknek, trendnek lehetünk tanúi. Ha viszont abból indulunk ki, hogy a német médiában és nem kis mértékben a német és európai politikában erősen domináns az az íratlan szabály, hogy „Magyarországról rosszat, vagy semmit”, és ehhez még hozzátesszük a korona által a magyar-német kapcsolatokból is „ellopott” mintegy két évet, akkor még akár örülhetünk is az adatoknak. A probléma és a kockázat adott, mert egyetértek Volkmar Klein képviselő úrral, aki a CDU/CSU-frakció magyar baráti körét vezeti, hogy a pohár nem a feltöltés, hanem inkább a kiürülés trendjét mutatja. Ezért a feladat adott, a kihívás nagy mindazok számára, akiknek érték a magyar-német kapcsolatok ápolása, javítása.
Erre több okból is szükség van. Mindkét oldalon tartanak attól, hogy az eltérő politikai felállás okán a kétoldalú kapcsolatok elnehezülhetnek, romolhatnak. Egyúttal mindkét oldalon igen nagy többség (88, ill. 70 %) gondolja úgy, hogy a magyar-német kapcsolatok fontosak az EU jövője szempontjából. Ebből fakadhat az a felismerés is, hogy amíg 1989-1990-ben a magyarok és a németek úttörő szerepet játszottak Európa megosztásának felszámolásában, a kontinens újraegyesítésének elindításában, addig ma – a megnehezült körülmények közepette – különleges felelősségük van az EU egyben tartásában, a dezintegrációs kockázatok kezelésében, az EU szuverenitásának erősítésében.
Ez a felmérés is rámutat néhány furcsaságra, sőt akár abszurditásra is. A felmérés szerint többen vannak, akik szerint nem érdemes Magyarországon beruházni. Mindeközben a Magyarországon korábban beruházó - mára sok ezres – vállalati kör a DUIHK 2021-es és 2022-es felmérése szerint 88 %-os arányban újra nálunk fektetne be. Még furább, hogy a megkérdezett németek fele szerint a magyar médiumok nem kritizálhatják a kormányt. Kicsit cinikusan hangozhat, de fel kell tenni a kérdést: ennyien olvasnak, értenek magyarul? Magam minden reggel 5 és 9 óra között meghallgatom a német közrádió műsorát, megnézem a közszolgálati TV híradásait, átolvasok 10-12 napilapot (ami kiegészül a heti lapokkal), majd hasonló számú magyar sajtótermék, hírportál átolvasása következik. A magyarországi helyzettel kapcsolatos objektív, a tényeket és a másik országot, társadalmat tiszteletben tartó tájékoztatás egyre ritkább, valójában kivétel számba megy. A „Magyarországról rosszat, vagy semmit” a felmérés adatai is elég szemléletesen bizonyítják: a magyar kormányról született híradások 81,75 %-a volt negatív, és 2, 38 %-a pozitív.
Mielőtt széttárnánk a kezünket, és hajlanánk feladni a reményt a kétoldalú viszony javulása tekintetében, vegyük magunk elé a – szerintem – legfontosabb adatsort. 90 %-ot közelíti azok aránya, akik örülnének, elfogadnák, ha szomszédjuk, munkatársuk, barátjuk magyar ill. fordított esetben német lenne. És a szám a családtag, a „sógor” esetében is majd 80 %. A valóság, a közös múlt, a kulturális közelség bázisa erős és erőt, reményt és feladatot ad.
