Orbán Viktor minsizterelnök 2017. október 24-25-én Bajorországba látogatott. Ebből az alkalomból interjút adott a Passauer Neue Presse című napilapnak. Az interjú, amely a lapban október 26-án jelent meg, az alábbiakban olvasható:
PNP: Miniszterelnök úr, Magyarország nem akarja elfogadni az Európai Bíróság menekültek elosztására vonatkozó egyik ítéletét. Nem pusztítja így el Európa jogállami működését és ezzel magát Európát?
Ön téved. Mi tudomásul vesszük az ítéletet. Ugyanakkor tény, hogy a migránsok elosztásáról szóló uniós döntést – talán egy kivételtől eltekintve – senki sem hajtotta végre. Ennek fényében nem tisztességes éppen Magyarországot kritizálni. Ha egy döntést többségében nem hajtanak végre, akkor lehet, hogy a döntés volt rossz.
Mi annyira rossz ebben az ítéletben?
Ez az ítélet nem mond semmit arról, hogy az Európai Bizottságnak egyáltalán joga van-e a magyar kormány akarata ellenére valakit Magyarországra hozni. Ez azonban a döntő kérdés. A mi véleményünk az, hogy egy ország területe és lakossága az adott ország alkotmányos identitásának része. És erre vonatkozóan egyetlen európai szerv sem állapíthat meg semmilyen kötelezettséget.
Ön tehát nem tenne semmi olyat, ami Európa alkotmányos rendjét veszélyezteti?
Nem, mi az Európai Unió tagja vagyunk. Az unió egy alapszerződésen alapul, és ezért nekünk is ezen az alapon kell állnunk, és ezt is tesszük.
Az osztrák és a cseh választások győzteseiben új szövetségeseket lát?
Ausztriával mindig is szoros, mondhatni rokoni viszonyt ápoltunk. Csehországgal más a helyzet. Csehország nem határos Magyarországgal. Csehország azonban része annak a szövetségnek, amelyet visegrádi országoknak hívunk, és amely – illő szerénységgel meg kell említsem – a legsikeresebb szövetség és a legsikeresebb térség Európában. Ezért a jövőben is stratégiai együttműködésre törekszünk a csehekkel. Ismerem a választások ottani győztesét. Kiválóan lehet vele együttműködni. Nekünk, magyaroknak „fekszenek” az ilyen vezetők. Ő üzletember, világosan beszél, nem szereti az időt vesztegetni, és ha megállapodtunk vele, akkor ahhoz tartja magát. Örülünk tehát a győzelmének.
Mindeközben Magyarország gazdaságilag nagyon jól áll. Mi ennek a gazdasági sikernek a titka?
Munkaalapú társadalmat építettünk. Magyarország kommunista múltja miatt nem rendelkezett elég tőkével. Ezért a piacgazdaságot úgy kellett felépítenünk, hogy a súlypontot nem a tőkére, hanem a munkaerőre helyeztük. És 2010 után egy teljes foglalkoztatottságra irányuló rendszert hoztunk létre, ez a cél már kézzelfogható közelben van. Ez a siker első titka. A második az, hogy a saját lábunkon akarunk állni. A magyar gazdaságot nem német pénzből akarjuk rendbe hozni. Ezért vissza is fizettük az összes adósságot mind az IMF-nek, mind az EU-nak, amit a válság kezelésére használtunk. Mi csak kereskedni akarunk, vállalkozni akarunk, és azt akarjuk, hogy a polgárainkat hagyják dolgozni. Aki mások pénzéből él, az végső soron szolga. Ez nem illik a magyar jellemhez.
Ez azt is jelenti, hogy nem illik a magyar jellemhez az, hogy úgy érezzék, hogy parancsokat kapnak Németországtól? Nem zavarja Magyarországot a német dominancia?
Németország nagyobb, gazdagabb és erősebb Magyarországnál. Ha kisebbek is vagyunk, Németországnak tisztelettel kell bánnia Magyarországgal. Ez nem mindig, de legtöbbször sikerül. Nincs okunk tehát panaszkodni.
Csalóka a benyomás vagy ennek ellenére lehűlt a két állam viszonya?
A német–magyar viszony valóban különleges és misztikus kapcsolat. Egy kicsit az ésszerűségen túl is. Van egy lelki minősége is. Évszázadok óta nem háborúztunk egymással. Kölcsönösen támogattuk egymást, ha szükséges és lehetséges volt. Gyakran szövetkeztünk egymással, volt, hogy rossz, volt, hogy jó dolgokra. Most éppen egy jó dologért fogtunk össze: közösen akarjuk építeni Európát. Vannak véleménykülönbségek köztünk, ez azonban semmit nem változtat azon, hogy szövetségesek vagyunk.
Milyen szerepet kellene véleménye szerint Németországnak játszania Európában?
Németország helyzete nem könnyű. Ugyanis nem mindig könnyű nagynak, erősnek és gazdagnak lenni – még akkor sem, ha ilyenkor könnyen irigylik az embert. Sokan akarnak Németország hátán feljebb jutni és a problémáikat német pénzből megoldani. A németek azonban mindezt nem vállalhatják magukra. A kancellár asszony munkája, hogy megtalálja a saját szerepét, sokkal nehezebb tehát, mint az enyém…
…és az ő munkája most még sokkal nehezebb lesz, mert egy komplikált szövetséget kell összekovácsolnia, és harmadik legnagyobb pártként ott van nálunk a Bundestagban az AfD. Ön tulajdonképpen olyan pártot lát az AfD-ben, amely az Ön politikáját inkább támogatja?
Mi a CDU-val és a CSU-val ápolunk testvérpárti viszonyt. Mi természetünknél fogva hűségesek vagyunk, és azok is maradunk. Mi nem keresünk új szövetségeseket.
Ön hangsúlyozza a CSU iránti hűséget. Horst Seehofer is mindig az Ön szószólója volt Bajorországban és Németországban. Most Önnek kell Horst Seehofer szószólójává lennie?
Horst Seehofer nem olyan ember, aki segítségre szorul. Amikor a választás után legutóbb beszéltem vele, azt mondta: állok és küzdök. A CSU a szívügyünk, közéjük tartoztak a legelkötelezettebb antikommunisták. És az Európai Néppárton belül ők képviselik legerősebben a keresztény vonulatot. A CSU olyan értékeket őriz, amelyekre Európának és Magyarországnak is szüksége van. Tehát csak a legjobbakat tudom kívánni a pártnak, de a belügyeit magának kell megoldania.
Bajorország és Magyarország között az is közös, hogy a következő évben választásokra kerül sor. Milyen európai célokkal indul Ön egy lehetséges újabb ciklusnak?
Európának van egy új, nagy dilemmája. Az Európai Unióban elveszítették jelentőségüket a régi különbségek. A döntő különbség ma már nem az, hogy régi vagy új tagok vagyunk, és az sem, hogy déliek vagy északiak, nyugatiak vagy keletiek. Ehelyett van egy új törésvonal. Ez a bevándorlóországok és a nem bevándorlóországok között húzódik. Néhány ország úgy döntött, hogy vegyes lakosságot akar, más országok pedig úgy akarnak fennmaradni, ahogy most vannak. Számunkra ez belbiztonsági kérdés is, és senki sem kényszerítheti rá az akaratát a másikra. A nagy európai kérdés az, hogyan fogunk így a jövőben együtt élni. Ebben a kérdésben pillanatnyilag még több az érzelem, mint a józanság. Több szó esik a különbözőségről, mint arról, hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani. És mindez annak dacára, hogy Európa jövője e kérdés megválaszolásától függ. Én szeretnék a politikai ringben maradni, és azt szeretném, hogy pártom meghatározó erő és szilárd pillér maradjon a nem bevándorlóországok szövetségének csoportjában.
Ön érzelmekről beszél: passaui látogatása keretében Boldog Gizella sírjánál is járt. Milyen gondolatok jártak ekkor a fejében?
Az, hogy semmi sem fölösleges, és semmi nem múlik el következmények nélkül. Egy bajor asszony nagy kísérettel átjött egy magyar férfihoz, és a felesége lett. Ebből keletkezett Magyarországon a kereszténység. Most mindezt védjük.
