Az ipar a nemzeti jövedelem előállításában 23,5%-kal részesedik, miközben az ipari termelés 76%-a exportpiacokra kerül.
Az ipari termelésen belül 95%-kal részesedő feldolgozóipar legfontosabb területei a járműgyártás, a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek előállítása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek valamint a gépek, gépi berendezések gyártása.
A magyar kormány az Irinyi-tervben célul tűzte ki, hogy 2020-ra az ipari termelésből a bruttó hazai termék 30%-a kell származzon (az EU stratégiai célja 20%). Ráadásul ennek úgy kell megvalósulnia, hogy a most domináns járműgyártás mellett a többi iparág is erősödik. Cél a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosítása.
Az Irinyi-terv hét ágazatot azonosít a fejlődés motorjaiként:
- járműgyártás;
- speciális gépgyártás;
- egészségipar;
- élelmiszeripar;
- zöldgazdaság (benne: megújuló energiák termelése és elektromobilitás)
- infokommunikáció;
- védelmi ipar.
A világgazdasági trendek azt mutatják, hogy az innováció hajtóereje az új technológiák és az ipari folyamatok digitalizációja lesz; ebben rejlik a legtöbb potenciális fejlődési lehetőség, ehhez kell kapcsolódnia a kutatás-fejlesztésnek és a tudásnak. Fontos az ország energia- és anyagfüggőségének csökkentése, valamint a keleti és nyugati részek közötti egyenlőtlenségek oldása is.
Az új iparstratégia tovább erősíti a nemzeti ipart, jelentősen épít az innovációra, segíti az új munkahelyek létrehozását, támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességét, és ezáltal nő majd a magyar gazdaság válságálló képessége is.
