Rhein-Zeitung

Interjú Dr. Györkös Péter nagykövettel

2019. április 2.

 

„Természetünk inkább konfrontatív“

Magyarország nagykövete, Györkös Péter beszél a szerepről, melyet országa Európában betölt

 

A vasfüggöny megnyitásával Magyarország egy egységes, nyílt Európa úttörőjévé vált. Mi sült el balul azóta?

Továbbra is egy szabad és nyílt Európáért állunk ki, csupán nem támogatjuk a nyitott külső határokat. Ez pedig nyilván egy olyan kérdés, amit tisztáznunk kell egymás között. 1989-ben én voltam az utolsó NDK-referens a magyar külügyminisztériumban – ez volt az első állásom. Amikor 2015 nyarán megszületett a döntés, hogy a schengeni külső zöld határon kerítés fog épülni, saját magamban is tisztáznom kellett, hogy milyen alapvető különbség van közte és a vasfüggöny között, mely a saját nép ellen irányult. 2015-ben azzal a problémával szembesültünk, hogy naponta több tízezer ember érkezett ellenőrizetlenül a zöld határon keresztül. A Schengen-kódexben – közös bibliánkban – viszont az áll, hogy az EU külső határait kizárólag a hivatalos határátkelőhelyeken, azok nyitvatartási idejében lehet átlépni. A kérdés tehát az volt, hogyan lehet ezt biztosítani és visszanyerni az irányítást. Felismerem viszont annak kihívását, hogy megvilágítsuk az alapvető különbséget az akkori és a mostani kerítés között.

 

Német szempontból viszont nem úgy tűnik, mintha Magyarország egy szabad és egységes Európa gondolatát képviselné…

Abszolút kiállunk egy szabad Európáért. Amikor először találkoztam az „Abschottung” (elzárkózás) szóval, meg kellett néznem a német-magyar szótárban, hogy mit jelent. Nem volt benne. Aztán elmagyarázta nekem valaki, honnan származik: a „Schott” (zsilip) szóból.  És mi az alapvető funkciója ennek a zsilipnek a hajókon, ha baj van? Ezzel biztosítani lehet a hajó egyes részeit a betörő víz elől és megakadályozni a süllyedést. Németországban a fogalomnak negatív kicsengése van, nálunk életeket ment – az európai élet-és gazdasági modellt.

 

A magyarok tehát megmentik Európa hajóját a megsemmisüléstől?

Abszolút. Természetesen az is igaz, hogy a külső határok védelme nem szép feladat, de virágokkal és plüssmackókkal ez nem is sikerülhet. Meg tudom érteni, ha ezt Németországban másként értelmezik. Az európai integráció előrehaladásának köszönhetően hála Istennek nincsenek már külső határaik. Egy dolgot kérnék német barátainktól: kicsivel több tapasztalatunk van ebben, hallgassatok ránk!

 

Tehát Magyarországnál van a Fekete Péter, mert értünk védi a külső határokat?

Pontosan.

 

Akkor Európának nincs egy olyan humanitárius kötelessége, hogy befogadja a menekülőket és azokat, akik egy jobb életet keresnek?

Naponta több mint 250 millió ember van úton migrációs útvonalakon, több mint 850 millióan éheznek, több mint 2,1 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, több mint 3 milliárd embernek kell kevesebb mint 3 dollárból megélnie naponta. Ezek az emberek egy jobb életet akarnak, de ezeket a kihívásokat nem lehet Európa területén megoldani. Igen, segítenünk kell ezeken az embereken, amennyiben Európának módjában áll. Mi azt képviseljük, hogy nem megoldhatatlan problémákat kell ide importálni, hanem annyi segítséget kell exportálni, amennyit csak lehet. Itt teljes mértékben egyetértünk. Megértem, hogy csalódott emberek egy jobb életet akarnak. De ez nem alapjog, nem is nemzetközi jog. Egyébként azok, akik útra kelnek, rendszerint nem azok, akik leginkább segítségre szorulnak. Védenünk kell a határokat és harcolnunk kell a menekülést kiváltó okok ellen. Meglátásom szerint Magyarország ebben a tekintetben egyike a legnagyobb kulcsszereplőknek (Hungary Helps program mellékelve). Az egyetlen pont, ahol kemény pozíciót képviselünk, az a menekültek kötelező elosztása, mivel szerintünk annak csupán szívóhatása van és a probléma legapróbb részét sem oldja meg.

 

Tekintsünk akkor kívülről befelé is: az Ön miniszterelnöke nem spórol az EU-ellenes szitkozódással, még saját frakciójának tagjait is támadja. Egyáltalán ide akar még tartozni Magyarország?

Mikor támadtuk az EU-t?

 

Név szerint ott lenne Jean-Claude Juncker…

Igen, Juncker úr nem az Európai Unió.

 

Nem áll rosszul az európai egység, amikor egy frakció saját tagjai sem tudnak megegyezni a közös értékekben és célokban?

Az Európai Bizottság elnökével tartalmi konfliktusok vannak. Amikor beszélünk ezekről és bizonyos döntéseket kritizálunk, az véleményem szerint nem EU-ellenes pozíció.

 

Különbség van azonban a tényleges kritika és a személyes támadások formájában megvalósuló kampányok között, melyek átlépik a rágalmazás határát.

Az Ön által említett plakátoknak az volt a háttere, hogy tájékoztassanak valamiről, ami tárgyilagosan megalapozott. Annak módját szemlélték kritikusan, a plakátok már mindeközben lekerültek. Tartalmilag azonban kiállunk az álláspontunk mellett, miszerint amit Soros úr vagy az Európai Bizottság a migráció ügyében eddig képviselt, az szembemegy az európai szabályokkal és Európa összetartásával.

 

Orbán Viktor úgy látja, elárulták Európa keresztény-konzervatív értékeit. Milyen megfontolásból tartja még mindig pártját, a Fideszt az ENP-n belül? Frakcióbeli kollégáit is „hasznos idiótáknak“ nevezte.

A kritikának megvan a legitimitása – és annak ideje. De most, egy választási kampány kezdetén, fontos az összetartás. Orbán Viktor nem kritikusaira értette ezt a Lenin-idézetet, hanem azokra, akik meg akarják osztani az Európai Néppártot.

 

Nem éppen Orbán Viktor az, aki megosztóként viselkedik?

Én Magyarországot képviselem és nem a kormánypártot. Viszont ha jól értem, ennek a politikai családnak a legnagyobb értéke az volt, hogy a bal és jobboldali spektrumot egy fedél alatt tudja tartani. A migrációs válság kiélezte a konzervatív tábor belső konfliktusait.

 

Propaganda-politikájával félelmet, idegengyűlöletet, antiszemitizmust kelt. Minden eszközt szentesít a politikai cél?

Annak módja, ahogy a demokratikus konfliktusokat Magyarországon rendezzük, talán másként fest, mint a nyugodt Rajna-vidékről szemlélve. Természetünk inkább konfrontatív. Ezt a harcias stílust nem kell szeretni, de véleményem szerint ez Európa demokratikus értékkeretei között mozog. Nem kell szeretni, viszont attól még legitim.

 

Az Ön miniszterelnöke „illiberális demokráciáról“ beszél, Oroszország és Kína közelségét keresi. Előrehaladóban van az országaink közötti elidegenedés?

Nincs szükségünk felvilágosításra azt illetően, hogy milyen veszélyek származhatnak Oroszország tekintetében. Két nagy szabadságharcunkat is brutális módon verték le az oroszok. Nem szimpátiáról van szó, hanem az együttműködés ésszerű formájáról. Magyarország teljesíti szövetségesi kötelezettségeit. Nem abból indulunk ki, hogy akut veszély áll fenn, de tiszteletben tartjuk, hogy a régióban sok barát és szövetséges ebből indul ki. Ezért is állomásoznak a mi katonáink is a Baltikumban és védik magyar vadászgépek a légteret. Biztonságpolitikai szempontból száz százalékig lehet ránk számítani. A kérdés, miben képviselünk más álláspontot. Mi a helyes válasz a Krím annektálására és a kelet-ukrajnai helyzetre. Az öt éve tartó gazdasági szankciók semmit nem értek el.  Nem volt megfelelő a reakció, de a konszenzus részei vagyunk, mivel alapvető érdekünk, hogy ebben a stratégiai kérdésben összetartson az EU. Kínával kapcsolatban, kedves német barátaim, kérlek a tényekre koncentráljatok: Közép-és Kelet-Európa 16 országa kisebb kereskedelmet bonyolít Kínával, mint Németország vagy Franciaország egymaga. Nem mi vagyunk a főszereplők a Kínával való kereskedelmi kapcsolatokat tekintve. Arról van szó, hogy cselekedjünk, nem arról, hogy függetlenítsük magunkat.

 

Hogyan képzeli el Európát?

Egy erős és versenyképes Európára van szükségünk – belső, ideológiai vitákkal csak gyengítjük. Jelenleg az EU-n belül keressük az ellenséget, miközben van elég riválisunk Európán kívül is.

 

Akkor nem jött el az idő Orbán Viktor számára, hogy verbálisan is „leszereljen”, hogy ne veszélyeztesse ezt az erős Európát?

Igen, harciasak vagyunk. És talán egyes partnerek értetlenül állnak annak módja előtt, ahogyan egyes témákat megközelítünk. De a leszerelésnek mindkét félre nézve érvényesnek kellene lennie. Orbán Viktor az elmúlt hetekben vállalta a vitáért való felelősség saját részét. Azonban a másik oldalról nem ismerek olyat, aki ezt megtette volna. Minden reggel 5 órakor kelek, hogy kicsit mozoghassak az edzőteremben. Ha 5 óra 2 perckor a Deutschlandfunkon még nem hallok Magyarország-gyalázást, akkor elmondhatom: „jó nap a mai”.

Forrás: https://www.rhein-zeitung.de/deutschland-und-welt_artikel,-ungarns-botschafter-peter-gyoerkoes-im-interview-unsere-art-ist-eher-konfrontativ-_arid,1956607.html